A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara
Története
Karunk az ország negyedik legidősebb jogi karaként a 2016/17-es tanévben ünnepelte az eperjesi-miskolci jogi oktatás megindulásának 350. és a miskolci jogi oktatás újraindulásának 35. évfordulóját.
Az evangélikus jogi oktatás 1667-ben vette kezdetét a felvidéki Eperjesi „Collégium”-ban.
A Tarca-parti Athén –ahogy Eperjest nevezték – intézményének története, diákjainak – köztük Thököly Imrének, Kossuth Lajosnak – és tanárainak szerepvállalása a magyar történelem sorsfordító pillanataiban bizonyította, hogy az alapítók elérték céljukat. A jogi oktatás minősége szintén rendkívül magas színvonalú volt. 1815-től a Collegium a jogi oktatás önálló intézményeként működött, mint Eperjesi Evangélikus Jogakadémia.
A Felvidék cseh megszállása, és az önálló csehszlovák állam deklarálása után a helyzet bizonytalanná, a trianoni békediktátummal pedig reménytelenné vált. Az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia Miskolc város polgárainak hívására és támogatásával Miskolcra költözött, amely esemény egyúttal Miskolc város első felsőoktatási intézményének megtelepedését is jelentette.
Mindezen elvárásoknak azonban csak a II. Világháborút követőkommunista hatalomátvételig tudott eleget tenni a Jogakadémia, amikor is 1949-ben – a katolikus, református jogakadémiák mellett – az Evangélikus Jogakadémiát is megszüntették. Ezt követően a diktatúra mindent elkövetett, hogy az egyházi jogi oktatásnak lehetőleg még az emlékét is elfeledtesse.
Hamarosan azonban jogászhiány alakult ki a vidéki Magyarországon, és ennek leküzdése érdekében az akkori állami vezetők egy új jogi kar felállítása mellett döntöttek. Abban, hogy erre éppen Miskolcon került sor, jelentős kezdeményez őszerepe volt Dr. Novák Istvánnak is, a Miskolci Evangélikus Jogakadémia egykori tanárának - de az akkori politikai környezetben az egykori Eperjesi-Miskolci Evangélikus Jogakadémia közötti kapcsolat megteremtésére nem kerülhetett sor.
A miskolci jogászképzés (újra)alapítására 1980-ban került sor, s ennek nyomán 1981 szeptemberében indult meg az oktatás – 120 fő nappali, s 60 fő levelező tagozatos joghallgatóval.
A döntést több évnyi előkészítő munka előzte meg, melynek summázata az volt, hogy a piacgazdaság felé elmozduló Magyarország szakemberellátása – különösen az északkeleti régióban – e képzés megindításával, majd az Állam- és Jogtudományi Kar felállításával oldható meg leghatékonyabban.
A közösség szolgálatában
Minden egyetem, minden fakultás fő feladata az oktatás és a kutatás – így a miskolcié is. Rögtön ezek mellé kell helyezni azonban egy harmadik vállalást, mintegy felismert kötelességet: a helyi közösség szolgálatát. Miskolc városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az Északkelet-Magyarországi régió az, amelyet a Miskolci Jogi Kar szolgálni szeretne; szolgálni a gazdaságot, a közintézményeket, az embereket és családokat, a tanulni vágyó fiatalokat, s a tanult fiatalokat kereső munkáltatókat – ezzel is kifejezésre juttatva a környezethez való kötődést, a térség integráns részévé válást.
Az első kapcsolatfelvételre az 1990’s években kerülhetett sor. 1991-ben megállapodást kötött az Evangélikus Egyház Akadémiája és a Miskolci Egyetem Jogi Kara, deklarálva többek között azt, hogy a Miskolci Jogi Kar az Eperjesi-Miskolci Jogakadémia szellemi örökségének hordozója. Az aláírók között volt Fabiny Tibor, az Evangélikus Akadémia professzora, Novotni Zoltán magánjogász professzor, mint a Miskolci Jogi Kar dékánja, valamint annak római jogász professzoraként az a Zlinszky János is, aki később alkotmánybíró, majd a katolikus jogi kar alapító dékánja is lett.
2016-ban újabb megállapodás köttetett a Miskolci Egyetem és az Országos Evangélikus Egyház között, amelyben az egyház ismét megerősítette a Miskolci Jogi Kar státuszát az Eperjesi-Miskolci Jogakadémia szellemi örököseként.
A.megállapodást ünnepi tanúként írta alá az akkor 96 esztendős Dr. Boleratzky Lóránd, a Miskolci Jogakadémia evangélikus egyházjogász professzora (és korábbi diákja!), a Miskolci Egyetem Díszpolgára, aki az Eperjesi-Miskolci Jogakadémia szellemi örökségének ápolásában is kimagasló érdemeket szerzett.
Karon folyó magas színvonalú képzés rangos elismerése volt 2006-ban, éppen a miskolci képzés újraindulásának 25-ik évfordulóján, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság a jogi karok közül egyedüliként adta át kétszeresen - mind a jogász szak, mind a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola részére - a „Kiválósági hely” címet.
Az irányt folytatva a Kar büszke arra, hogy mára a minősített oktatók arányát tekintve (HVG-rangsorok) évek óta kimagasló eredményt ér el a jogi karok között (HVG Diploma 2018: az „Oktatók kiválósága nappali képzésen” kritérium alapján a 8 vizsgált jogi kar között az ME ÁJK az 1. helyezést szerezte meg!). Büszke arra is, hogy hallgatói számos versenyen kimagasló eredményeket értek/érnek el!
Hagyományok
A hagyományőrzés a joghallgatók számára is fontos vállalás. Az 1920-ban életre hívott Miskolci Joghallgatók Testülete legfontosabb feladatának a korabeli eperjesi szokások miskolci megőrzését tartotta. A Szabadságharcért elkötelezett egykori diákok - például Kossuth Lajos - emlékére rendszeresen megrendezték a Jogászmárciust, míg az Akadémiát korábban támogató Dessewffy család és mártír fia iránti érzület pedig jelentősen közrehatott az október 6-a kultuszának eperjesi kialakulásához. De a ballagás hagyományát is e Testület örökítette át Miskolcra.
A miskolci jogi kari élet sajátossága, hogy hagyományrendszerében egyszerre jelennek meg a selmecbányai és - az Evangélikus Egyház által is elismerten egyedüliként - az eperjesi gyökerek és szokások.
A Selmeci diákhagyományok 2014-ben felvételre kerültek a Szellemi Kulturális Örökség (UNESCO) Nemzeti Jegyzékére. E hagyományok legfontosabb alapját a bajtársiasság és összetartozás képezi, és összekötik a Miskolci Egyetem összes karának hallgatóit.
Az ünnepi események, Gyűrű- és Kupaavató Szakestélyek, vagy a műszaki karokon viselt gruben, auf, walden vonalától eltérő, sujtásos egyenruha, a 2002-ben a testvérkarok képviselői, valamint az egyetem rektora jelenlétében és egyetértésével alapított és felavatott jurátus által megteremtett sajátos életérzés sem feledteti a XXI. század kihívásainak megfelelő, a jövő igényeit is figyelembe vevő tudásanyag átadására törekvés célját, szükségességét és felelősségét.
Képzések
A kihívásoknak való megfelelés eredményezi a többszintű és egymásra épülő képzési szinteket – jogi felsőoktatási szakképzés (JFSZ), alapképzés (BA - Igazságügyi igazgatási, Munkaügyi és társadalombiztosítási alapszak), mesterképzés (MA - Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, Kriminológia, Európai és nemzetközi üzleti jog), osztatlan jogász, doktori és szakirányú továbbképzések, ezzel lineáris irányban is lehetővé téve az előre- és hátramozgást. Így biztosítható, hogy mindenki a képességeinek megfelelőképzettséggel és végzettséggel hagyhassa el az egyetemet.
A nemzetközi kapcsolatok kialakítását, a külföldi megmérettetést, tapasztalatszerzést az idegen nyelv, így különösen a német és angol szaknyelv elsajátítását a Kar számos módon támogatja, ezzel is megteremtve a globalizált szintéren való munkavállalás esélyét.
Ezt segíti az idegen nyelvű szakirodalomhoz, amerikai, európai stb. adatbázisokhoz való hozzáférés lehetőségének biztosításán túl az a számtalan nemzetközi konferencia, külföldi intézményekkel közös kutatás és projektmunka is, mely kitárja az ablakot a határon túli szintéren való megmérettetés felé úgy, hogy egyben biztosítja a védett hallgatói környezetet.
A kari kutatóközpontok – így többek között a Jogi Tanácsadó és Jogklinika Központ, a Természeti és Humán Erőforrások Joga Kutatóközpont, az Alternatív Konfliktuskezelési és Vitarendezési Interdiszciplináris Kutatóközpont, az Európai és Nemzetközi Büntetőjogi Kutatóközpont, a Modern Magyar Polgári Jogi és Európai Magánjogi Kutatóközpont vagy az Oktatásfejlesztési és Kutatási Központ – munkájában és különböző projektjeik megvalósításában is közreműködnek a hallgatók.
A gyakorlat-/praxisorientált, modulrendszerű, az oktatás és számonkérés módszertanával az aktuális igényekhez és szükségletekhez igazodó kurzusok nem csak a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok átadását, hanem neves gyakorlati szakemberek bevonásával a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő képességekkel kívánják felruházni a hallgatókat. Ennek érdekében a Kar szoros és intenzív kapcsolatot tart fenn a munkaerőpiaci szereplőkkel.
Az EU által is hangsúlyozottan elvárt kompetencia-alapú, jól konvertálható tudás elérése érdekében tréningmódszertan, case-management, személyre szabott visszajelzés, blended-learning illetve IKT-technológiák is bevonásra kerülnek az oktatásba.
Ezt a célt szolgálta/szolgálja többek között a perképviseleti kompetenciákat kialakító Jogi Klinikai illetve Antidiszkriminációs Jogklinikai Program csakúgy, mint a hallgatókat az egyes szakmai szervezeteken keresztül a gyakorlati munkavégzésbe bekapcsoló (pl.: „Pártfogó felügyelet a gyakorlatban”, „A gyermekek, a betegek és az ellátottak jogvédelmének elméleti és gyakorlati kérdései”) , vagy előadói, tanácsadó képességeiket erősítő alternatív / szabadon választott tárgyak köre (pl.: „Áldozatorientált Bűnmegelőzési Street-Law Program”, „Gyermekjogi Street-Law Program”, „Intergenerációs érdekérvényesítés a gyakorlatban”). A különböző hazai vagy nemzetközi perbeszéd, (jog)esetmegoldó, jogi disputa vagy tudományos (pl.: TDK) versenyek, a mentori programok mellett a Bruckner Győző Tehetséggondozó Szakkollégium és a Görögkatolikus Roma Szakkollégium is sok támogatást tud nyújtani (csakúgy, mint a különböző lemorzsolódást gátló programok).
Az oktatók, kutatók, doktoranduszok és hallgatók publikációs lehetőségeinek körét számos kari fórum bővíti.
