Farkas Á.– Dannecker G. – Jacsó J. (eds.): Az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének büntetőjogi aspektusa - különös tekintettel az adócsalás, a korrupció, a pénzmosás és a büntetőjogi compliance nemzeti szabályozására, valamint a kiberbűnözésre, Wolters Kluwer Hngary Kft., 2019.
(A kötet letöltéséhez kattintson a képre!)
TARTALOMJEGYZÉK
I. RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI ÉRDEKEINEK BÜNTETŐJOGI VÉDELMÉT ÉRINTŐ ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1.1. Az európai büntetőjog fejlődésének vázlata az 1990-es évektől napjainkig
(Prof. Dr. Farkas Ákos)
1.2. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme a Lisszaboni Szerződés és az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2017. évi irányelv (EU 2017/1371) tükrében
(Prof. Dr. Maria Kaiafa-Gbandi)
1.3. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme és az alapvető jogok védelme terén – A Hans Akerberg Fransson, Menci és Taricco I/II ügyek kritikai elemzése (Prof. Dr. Maria Kaiafa-Gbandi)
1.4. ÁFA-csalás elleni küzdelem az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában
(Prof. Dr. David Hummel)
1.5. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme Németországban – a vállalkozások felelőssége
(Prof. Dr. Gerhard Dannecker)
II. RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI ÉRDEKEIT SÉRTŐ CSALÁS (KÜLÖNÖSEN ÁFA-CSALÁS) A TAGÁLLAMOK BÜNTETŐJOGI RENDSZEREIBEN
2.1. AUSZTRIA
2.1.1. Az ÁFA-csalás jogi keretei és az ellene folyó küzdelem gyakorlata Ausztriában
(Prof. Dr. Robert Kert)
2.1.2. Az ÁFA-csalás uniós szintű egységesítésének szükségessége
(Dr. Franz Reger)
2.2. NÉMETORSZÁG
2.2.1. Az ÁFA-csalás elleni küzdelem Németországban
(Prof. Dr. Gerhard Dannecker)
2.2.2. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme – különös tekintettel az ÁFA-csalásra a Németországból származó tapasztalatok alapján. Az ügyészi gyakorlatban felmerülő kérdések és válaszok
(Kai Sackreuther)
2.2.3. Egységes uniós bűncselekmény szükségessége a hamis számlák kiállításának ügyében
(Kai Sackreuther)
2.3. GÖRÖGORSZÁG
2.3.1. ÁFA-csalás Görögországban
(Dr. Polixeni Tsouli)
2.4. MAGYARORSZÁG
2.4.1. A költségvetési csalás (ÁFA-csalás) elleni küzdelem elméleti alapjai Magyarországon
(Dr. Jacsó Judit – Dr. Udvarhelyi Bence)
2.4.2. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó magyar szabályozás, a költségvetési csalás elleni fellépés az ügyészségi gyakorlatban
(Prof. Dr. Polt Péter)
2.4.3. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a költségvetési csalás bírói gyakorlata Magyarországon
(Dr. Molnár Gábor Miklós)
2.4.4. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme – A költségvetési csalás
(Dr. Horváth Péter)
2.4.5. Az ÁFA-csalás elleni küzdelem az adóhatóság szemszögéből
(Jármai Tamás)
2.4.6. A könyvvizsgálók és az adótanácsadók szerepe az ÁFA-csalás elleni küzdelemben
(Dr. Rácz Nóra)
2.5. OLASZORSZÁG
2.5.1. ÁFA-csalás az olasz jogrendszerben. A jelenlegi helyzet és a reformok tekintetben várható kilátások
(Dr. Vincenzo Carbone)
2.5.2. Az olasz közigazgatási és büntetőjogi szankciórendszer az ÁFA-csalásoknál az „EDOM csoport” ügyön keresztül
(Emanuela Furini)
2.6. ROMÁNIA
2.6.1. Az Európai Unió pénzügyi érdekeit büntetőjogi normák általi védelme Romániában: elméleti és gyakorlati szempontok
(Prof. Dr. Valentin Mirișan)
2.6.2. Az új csalásellenes politika az általános forgalmi adó területén Romániában és a törvényi keretszabályozás
(Prof. Dr. Valentin Mirișan – Dr. Ligia Valentina Mirișan)
III. RÉSZ
AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI ÉRDEKEIT SÉRTŐ EGYÉB BŰNCSELEKMÉNYEK (PÉNZMOSÁS ÉS KORRUPCIÓ) A TAGÁLLAMOK BÜNTETŐJOGI RENDSZEREIBEN
3.1. AUSZTRIA
3.1.1. Az implementáció szükségessége a pénzmosás, a korrupció és a hűtlen kezelés terén
(Prof. Dr. Robert Kert)
3.2. NÉMETORSZÁG
3.2.1. Pénzmosás és korrupció – A német büntetőjog szabályozása és sajátosságai
(Prof. Dr. Gerhard Dannecker)
3.2.2. A pénzmosás elleni és a korrupciós ügyek megindítása Németországban – gyanús bejelentések a FIU és a pénzügyőrség által
(Dr. Vanessa Seibel)
3.3. GÖRÖGORSZÁG
3.2.1. A korrupció büntetése az állami és a magánszektorban: kulcsfontosságú kérdések az EU jelenlegi politikájával és a jogállamisági kihívásokkal kapcsolatban
(Prof. Dr. Maria Kaiafa-Gbandi)
3.2.2. A pénzmosás elleni küzdelem a büntetőjog eszközeivel: a görög tapasztalatok
(Dr. Theodoros Papakyriakou)
3.4. MAGYARORSZÁG
3.4.1. A pénzmosás elleni fellépés eszközei Magyarországon
(Dr. Jacsó Judit – Dr. Udvarhelyi Bence)
3.4.2. A korrupciós bűncselekmények szabályozásának változásai a magyar Büntető Törvénykönyvben
(Dr. Madai Sándor)
3.4.3. A közelmúlt változásai a pénzmosás elleni igazságügyi fellépés területén – Megoldásra váró gyakorlati problémák, eredmények
(Dr. Péceli Ádám)
3.4.4. A korrupció elleni küzdelem az ügyészség szemszögéből
(Dr. Homonnai János)
3.4.5. A korrupció elleni küzdelem bírói gyakorlata Magyarországon
(Dr. Pfeifer Péter)
3.4.6. A pénzmosás elleni küzdelem bírói gyakorlata Magyarországon
(Dr. Szabó Judit)
3.4.7. A magyar FIU tevékenysége, szerepe a pénzmosás elleni küzdelemben
(Dr. Simonka Gábor – Dr. Tóth András)
3.5. OLASZORSZÁG
3.5.1. Adóbűncselekmények, pénzmosás és korrupció az olasz rendszerben
(Dr. Vincenzo Carbone)
3.6. ROMÁNIA
3.6.1. A korrupció elleni küzdelem Romániában
(Prof. Dr. Valentin Mirișan –Dr. Cristian Miheş)
3.6.2. A pénzmosás elleni küzdelem Romániában
(Prof. Dr. Valentin Mirișan – Dr. Diana Cîrmaciu)
IV. RÉSZ
HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK
4.1. COMPLIANCE
4.1.1. A vállalati büntetőjogi megfelelés (criminal compliance) szerepe a közpénzek védelmében
(Dr. Stefan Schumann - Prof. Dr. Richard Soyer)
4.1.2. Pénzmosás compliance – Az Európai Unió pénzügyi érdekei védelmének egyik eszköze
(Dr. Severin Glaser)
4.1.3. Compliance a bankszektorban
(Dr. Judit Pettko-Szandtner)
4.1.4. A harangkongatók védelme – jogi következmények
(Dr. Beata Baran)
4.2. KIBERBŰNÖZÉS
4.2.1. A kiberbűnözés elleni küzdelem új fejleményei az Európai Unióban
(Dr. Claudia Warken)
4.2.2. A bűncselekményből származó vagyon nyomon követésének új kihívásai a kibertérben
(Halász Viktor)
4.2.3. Adócsalás és az online eszközök szerepe az adócsalás felderítésében: hogyan módosítja a mesterséges intelligencia (AI) az adózást
(Dr. Cristian Miheş)
4.2.4. Pénzmosás a kibertérben
(dr. László Dornfeld)
4.3. KRIMINOLÓGIA
4.3.1. A korrupciós bűncselekmények joggyakorlatának tapasztalatai Magyarországon
(Prof. Dr. Kerezsi Klára – Dr. Kó József – Dr. Farkas Krisztina)
4.3.2. A kriminológiai kutatások nehézségei az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények körében
(Csemáné Dr. Váradi Erika)
4.4. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGI KÉRDÉSEK
4.4.1. A bizonyítékok gyűjtésére és étékelésére vonatkozó szabályok az EU-ban
(Prof. Dr. Farkas Ákos)
4.4.2. Bizonyítékok gyűjtése és értékelése az alkotmányos többszintű rendszerben: az uniós jog rejtett hatásai
(Prof. Dr. Anne Schneider)
4.4.3. A bizonyítékok összegyűjtése és értékelése az EU többszintű rendszerében – a bizonyítékok elfogadhatatlanságának hatása
(Dr. Vanessa Seibel)
4.4.4. Kritikák és alternatívák az EU pénzügyi érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében
(Prof. Dr. Polt Péter)
4.4.5. Az Európai Ügyészség – egy tény. Románia helyzete az Európai Ügyészség létrehozásában
(Prof. Dr. Valentin Mirișan – Cristian Miheş)
4.4.6. Európai együttműködés az antitröszt területén
(Dr. Gál Gábor)
V. RÉSZ.
KONKLÚZIÓ ÉS AJÁNLÁSOK